Általános szerződési feltételek WIRTGEN BUDAPEST Kft.

Általános Szállítási és Értékesítési Feltételek

1. Hatály

1.1. WIRTGEN BUDAPEST Kft. (a továbbiakban: Szállító) minden ajánlatára, értékesítésére, szállítására és szolgáltatására kizárólag a jelen Szállítási és Értékesítési Feltételek alapján kerül sor. A Szállító a Megrendelő jelen feltételekkel ellentétes vagy azoktól eltérő feltételeit nem ismeri el. Ez akkor is érvényes, ha a Szállító a Megrendelő ellentétes vagy eltérő feltételeinek ismeretében a szállítást Megrendelő részére jogfenntartás nélkül elvégzi. Eltérés a jelen Értékesítési és Szállítási Feltételektől csak akkor hatályos, ha a Szállító azt írásban megerősítette.

1.2. A jelen Értékesítési és Szállítási Feltételek további külön megállapodás nélkül érvényesek az ugyanazzal a Megrendelővel lebonyolított összes jövőbeni hasonló ügyletre is.

1.3. Az olyan szállításokra, amelyekhez helyszíni szerelés is kapcsolódik, a jelen feltételek mellett a Szállító Általános Szolgáltatási Feltételei és Általános Szerelési Feltételei is érvényesek.

2. Ajánlat és szerződéskötés

2.1. A Szállító ajánlatai nem kötelező érvényűek, hacsak nem tartalmaznak kifejezetten más feljegyzést. Az előzetes költségszámítások nem kötelező érvényűek. A gépek és berendezések gyártására vonatkozó koncepciókat, az első ajánlatokat vagy előzetes költségszámításokat a Szállító – eltérő megállapodás hiányában – díjmentesen nyújtja. Szállító fenntartja a jogot arra, hogy a további koncepciókért, ajánlatokért vagy előzetes költségszámításokért, és tervezési munkákért méltányos díjazást követeljen akkor is, ha nem jön létre szállítási szerződés.

2.2. A szállítási megbízásról szóló szerződés csak a Szállító írásbeli visszaigazolásával jön létre. A módosításokhoz, kiegészítésekhez vagy szóbeli mellékmegállapodásokhoz szintén a Szállító írásos visszaigazolása szükséges.

2.3. Az ajánlathoz tartozó dokumentumok – például ábrák, rajzok, tömeg- és méretadatok és a kidolgozott koncepciók – csak megközelítőleg irányadók, kivéve, ha azokat kifejezetten kötelező érvényűként tüntették fel.

2.4. A Szállító fenntart minden tulajdon- és szerzői jogot az ábrákra, rajzokra, koncepciókra, előzetes költségszámításokra, kalkulációkra és egyéb dokumentumokra vonatkozóan. Ezek a Szállító előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül nem tehetők hozzáférhetővé harmadik felek számára, és a Szállító kérésére haladéktalanul visszaszolgáltatandók,

i. ha nem jön létre megbízás, vagy
ii. amint az teljes mértékben megvalósult.

3. Vételár és fizetés

3.1. A Szállító árai ellentétes megállapodás hiányában csomagolás és rakodás nélkül, „a gyárból” értendők. A további költségek – különösen a felállítás és üzembe helyezés költségei, valamint a különleges hatósági engedélyek beszerzéséért és a hatósági kikötések teljesítéséért fizetendő költségek – eltérő megállapodás hiányában a Megrendelőt terhelik.

Ehhez adódik a mindenkor törvényileg előírt általános forgalmi adó.

3.2. Ha a felek nem állapodnak meg másban, a kifizetéseket – a Szállító számára költségmentesen – a következők szerint kell teljesíteni:

Gépek és berendezések: A külön megállapodás tárgyát képező fizetési ütemterv szerint.
Gépek és berendezések alkatrészei: Kiszállítás előtt, nettó.
Gépek: Kiszállítás előtt, nettó.
Pótalkatrészek: Kiszállítás előtt, nettó.
Egyebek: A számla dátumától számított 14 napon belül, nettó.

3.3. Váltót vagy csekket csak feltételes teljesítésként fogadunk el. Minden leszámítolási és váltóval kapcsolatos költséget a Megrendelő köteles viselni.

3.4. Az akkreditív formájában történő fizetésre az ICC által kiadott, a „Uniform Customs and Practice for Documentary Credits” fizetésekre vonatkozó előírások érvényesek, azok mindenkor érvényes szövegezésében.

3.5. A Megrendelő nem jogosult beszámításra, visszatartásra vagy csökkentésre, kivéve, ha ellenköveteléseit a Szállító nem vitatja, vagy azokat jogerősen megállapították. Ugyanez érvényes a kellékszavatossági igények érvényesítésének esetére is.

3.6. Amennyiben a Megrendelő fizetési késedelembe esik, úgy a Szállító jogosult késedelmi kamatot követelni. A késedelmi kamat éves mértéke az alapkamat plusz nyolc (8) százalékpont. Az alapkamat mértéke minden év január 1-jén és július 1-jén annyi százalékponttal változik, amennyivel a viszonyítási alap az alapkamat legutóbbi változása óta nőtt vagy csökkent. A viszonyítási alap az Európai Központi Bank által az adott félév első naptári napját megelőzően lebonyolított legutóbbi fő refinanszírozási műveletnél alkalmazott kamatláb. Amennyiben a Szállító a késedelemből eredő magasabb kárt igazol, úgy érvényesítheti azt. A Megrendelő jogosult azonban igazolni, hogy a fizetési késedelem következtében kisebb kár keletkezett.

3.7. Amennyiben a Szállító számára olyan körülmények válnak ismertté, amelyek megkérdőjelezik a Megrendelő pénzügyi megbízhatóságát, úgy minden halasztott követelés kifizetése azonnal esedékessé válik. Ezenkívül a Szállító ebben az esetben jogosult előrefizetést vagy biztosíték nyújtását követelni.

4. Szállítás

4.1. Az egyes időpontokban (szállításra kész állapot, szállítás, a szerelés kezdete, üzembe helyezés, üzemkész állapot stb.), illetve az azokon alapuló határidőkben a felek külön állapodnak meg. Annak, hogy a megállapodás szerinti határidők számítása megkezdődjön és betartásuk számonkérhető legyen, előfeltétele a Megrendelő közreműködési kötelezettségeinek teljesítése, különösen a Megrendelő által biztosítandó valamennyi dokumentum, engedély, jóváhagyás, vizsgálat és rendelkezésre bocsátandó dolog időben történő beérkezése, valamint a megállapodás szerinti fizetési feltételek betartása, különösen a megállapodás szerinti kifizetések teljesítése (3.2 pont), illetve akkreditív nyitása (3.4 pont). Amennyiben a Megrendelő nem teljesíti időben és szabályszerűen ezeket az előfeltételeket, úgy a határidők megfelelőképpen, azonban legalább a késedelem időtartamával meghosszabbodnak; ez nem érvényes akkor, ha a késedelemért kizárólag a Szállító felel.

4.2. A határidők betartása azzal a jogfenntartással érvényes, hogy a Szállító számára is megfelelőkképpen és időben teljesítik a szállításokat.

4.3. Ha a felek nem állapodnak meg másban, minden szállításra a „gyárból” kerül sor, illetve a berendezés előállítása az üzemképesség bekövetkezésnek időpontjával minősül teljesítettnek. A Megrendelő a Szállítóval fennálló jogviszonyában átvállalja Szállítónak A csomagolásokról szóló rendeletből eredő kötelezettségeit és Szállítót ebben a tekintetben mentesíti a kötelezettségek alól.

4.4. A szállítási határidő akkor minősül betartottnak, ha a szállítás tárgya a lejáratáig elhagyta a Szállító gyárát, vagy a Szállító szállításra kész állapotot jelentett. A berendezésgyártás területén a szállításra kész állapot jelzése helyére az üzemkész állapot jelzése lép. Amennyiben átadás-átvételre kerül sor, úgy – az átadás-átvétel jogos megtagadását kivéve – az _átadás-átvétel időpontja_, kisegítésképpen az átadás-átvételre kész állapot, illetve berendezésgyártás esetén az üzemkész állapot jelentése az irányadó.

4.5. Szállító bármikor jogosult részszállításokra és részteljesítésekre.

4.6. A megállapodásban rögzített teljesítési határidő meghosszabbodik a szállítási vagy teljesítési késedelem időtartamával és az újraindításhoz szükséges indokolt idővel a vis maiorból és olyan eseményekből eredő késedelem esetén, amelyek jelentősen akadályozzák vagy ellehetetlenítik a beszállító számára a teljesítést. Ilyen például a háború, a terrortámadás, az olyan széles körű megbetegedések, mint a járványok és világjárványok (pl. ebola, kanyaró , SARS, MERS, Covid–19, kolera, illetve ezekhez hasonló egyéb súlyos virális fertőzések stb.), beleértve elszigetelő területek esetleges kialakítását, a kiviteli és behozatali korlátozásokat, a sztrájkokat, a kizárásokat, illetve a hatósági rendelkezéseket, abban az esetben is, ha mindezek a beszállító beszállítóit vagy ezek alvállalkozóit érintik (a továbbiakban: „vis maior események”). Amennyiben a vis maior események ellenére sor kerül a teljesítésre, és ez további költségekkel – például a különleges biztonsági intézkedések, az elérhető fuvareszközök megritkulása vagy a már megkezdett szállítás félbeszakadása miatt magasabb fuvar- vagy raktározási költségekkel – jár, úgy ezeket a költségeket a megrendelő köteles viselni. A beszállító a lehetőségekhez mérten köteles tájékoztatni a megrendelőt a fent említett körülmények kezdő és záró időpontjáról, valamint becsült időtartamáról.

4.7. A Szállító nem esik késedelembe, ha a Megrendelő számára – a szerződés szerinti szállítási határidők betartásával – a szállítás voltaképpeni tárgyának leszállításáig terjedő időre azt helyettesítő olyan tárgyat szállít le, amely a Megrendelő műszaki és funkcionális követelményeit minden lényeges pontban teljesíti, és a Szállító viseli a helyettesítő tárgy biztosításával kapcsolatban felmerülő összes költséget.

4.8. A Szállító késedelme esetén a Megrendelő megfelelő póthatáridőt tűz ki a Szállító számára a szerződés teljesítésére.

4.9. Amennyiben a Szállító a megfelelő póthatáridő letelte után is késedelemben van, és abból Megrendelőnek kára ered, úgy jogosult átalányösszegű késedelmi kártalanítást követelni. Ennek mértéke a késedelem minden teljes hetére 0,5%, összesen azonban legfeljebb a teljes szállítás azon része értékének 5%-a – berendezésgyártás esetén legfeljebb 3%-a –, melynek számítási alapját a nettó szállítási érték képezi, „gyárból” paritáson, azonban szállítás, szerelés és egyéb mellékköltségek nélkül, és amely a szállítási késedelem miatt nem használható időben vagy szerződés szerint. Az ezt meghaladó, késedelemből eredő kártérítési igényt kizárják a felek.

Amennyiben a Megrendelő a késedelembe esett Szállító számára – a jogszabály szerinti kivételek figyelembevételével – kétszer is megfelelő teljesítési határidőt tűzött ki, és a Szállító nem tartotta be az utoljára kitűzött határidőt sem, úgy Megrendelő a jogszabályi kereteken belül jogosult az elállásra.

5. A kárveszély átszállása, szállítás, átvételi késedelem, üzemkész állapot

5.1. A kárveszély akkor száll át a Megrendelőre, amikor a Szállító a szállítás tárgyát elszállításra előkészítette, vagy berendezésgyártás esetén az üzemkész állapotot jelentette (vö. 4.3 pont), méghozzá akkor is, ha részszállításokra kerül sor, vagy a Szállító más teljesítéseket – pl. a szállítási költségeket vagy a kiszállítást és a felállítást – is vállalta. Amennyiben átadás-átvételre kerül sor, úgy ez az irányadó a kárveszély átszállására nézve. Az átadás-átvételt az átadás-átvételi időpontban, kisegítésképpen azután kell elvégezni, hogy a Szállító jelezte az átadás-átvételre kész állapotot. A Megrendelő nem tagadhatja meg az átadás-átvételt nem lényeges hiba fennállása esetén. Amennyiben a Megrendelő nem nyilatkozik az átvételről, habár nem áll fenn hiba, vagy csak nem lényeges hiba áll fenn, úgy a szállítás tárgya az átadás-átvételre kész állapotról tett nyilatkozattól számított egy hónapos határidő letelte után, legkésőbb azonban a gyár elhagyásától számított hat hónap múlva a Szállítótól átvettnek minősül. Berendezés szállítása és telepítése esetén az átadás-átvétel helyére az üzemkész állapotról való jelentés lép.

5.2. Amennyiben a szállítás nem a Szállítónak felróható körülmények miatt szenved késedelmet vagy marad el, a kárveszély attól a naptól száll át a Megrendelőre, hogy a Szállító bejelentette a szállításra, illetve átadás-átvételre kész állapotot vagy az üzemkész állapotot.

5.3. Ha a felek nem állapodnak meg a másban, a szállítás tárgyának szállításra a Megrendelő költségére és kockázatára kerül sor.

5.4. Megrendelő kérésére és költségére Szállító szállítási biztosítást köt a küldeményre.

5.5. Amennyiben a Megrendelő késedelembe esik az átadás-átvétellel, vagy egyéb közreműködési kötelezettségét megsérti, úgy a Szállító jogosult a keletkezett kára megtérítését követelni, beleértve az esetleges többletköltségeket – különösen a szállítás késedelmes átvétele, illetve a szerelés és az üzembe helyezés késedelmes megkezdése és az üzemkész állapot késedelmes bekövetkezése miatt keletkezett költségeket – is.

5.6. Amennyiben olyan paritások alkalmazására kerül sor, mint a FOB, CFR, CIF stb., úgy azokat az ICC mindenkor hatályos Incoterms feltételei szerint kell értelmezni.

6. A tulajdonjog fenntartása és egyéb biztosítékok

6.1. A Szállító addig tartja fenn a szállítás tárgyára vonatkozó tulajdonjogát, amíg a Szállító a Megrendelővel szemben fennálló, az üzleti kapcsolatból eredő összes követelésének – beleértve az egyidejűleg vagy később megkötött szerződésekből eredő, a jövőben keletkező követeléseket is – kiegyenlítésére sor nem kerül. Ez arra az esetre is vonatkozik, ha a Szállító az egyes követeléseket vagy az összes követelést egy folyamatos számlában összesíti, amelynek egyenlegét megállapítják és elismerik. A Megrendelő szerződésellenes magatartása – különösen fizetési késedelem esetén – a Szállító fizetési felszólítást követően jogosult a szállítás tárgyának visszavételére és egyidejűleg a szerződéstől való elállás bejelentésére, a Megrendelő pedig köteles a szállítás tárgyának visszaszolgáltatására.

6.2. A Megrendelő jogosult a szállítás tárgyával a rendes üzleti tevékenységek keretében rendelkezni, amennyiben és amíg teljesülnek a 6.3, 6.4 és 6.5 pontban foglalt, a Szállítónak a Megrendelővel szemben fennálló követeléseinek biztosítását szolgáló feltételek. Az előző mondatban foglalt kötelezettség megsértése esetén a Szállító jogosult a Megrendelővel fennálló teljes üzleti kapcsolat azonnali hatályú felmondására.

6.3. A Szállító és a Megrendelő ezennel megállapodik, hogy a szállításra vonatkozó szerződéskötéssel a Megrendelőnek a szállítás harmadik fél részére történő jövőbeni továbbértékesítéséből vagy bérbeadásából származó vagy bármilyen egyéb jogcímen (biztosítás, nem megengedett cselekmény, stb.) fennálló összes követelése a Szállító Megrendelővel fennálló üzleti kapcsolatából eredő összes követelésének biztosítása érdekében a Szállítóra száll át. A Megrendelő ebben a körben már most teljes mértékben a Szállítóra engedményezi a szállítás továbbértékesítéséből vagy bérbeadásából vagy a berendezés üzemeltetéséből eredően őt megillető összes követelést és az azokhoz kapcsolódó mellékjogokat. A Szállító már most elfogadja az engedményezést. A Megrendelő mindazonáltal addig jogosult marad az engedményezett követelések beszedésére, amíg a Szállító nem követeli az engedményezés nyilvánosságra hozatalát. A Megrendelő számára tilos a már a Szállítóra engedményezett követelések újbóli engedményezése. A Megrendelő köteles az általa az újraértékesítés keretében beszámított tárgyakon, gépalkatrészeken, illetve alkatrészeken és használt gépeken fennálló tulajdon- vagy egyéb jogát abban a pillanatban a Szállítóra átruházni, amelyben a Megrendelő a tulajdon- vagy egyéb jogot megszerzi. A Megrendelő köteles a nevezett tárgyakat a Szállító számára díjmentesen megőrizni, azokat gondosan kezelni, valamint azokra megfelelő biztosítást kötni (lásd a 6.7 pontot).

6.4. Amennyiben a 6.1, 6.2 és 6.3 pontban nevezett biztosítékokat nem ismerik el azon ország jogrendszerében, amelyben a szállított tárgyak találhatók, vagy a biztosítékok nem érvényesíthetők korlátozások nélkül, úgy a Megrendelő már most kötelezettséget vállal arra, hogy közreműködik minden ahhoz szükséges lépésben (különösen az esetleges regisztrációs vagy bejelentési kötelezettségekkel stb. összefüggésben), különösen az ehhez szükséges jognyilatkozatok megtételében, hogy a biztosítékok nyújtására az adott jogrendszerrel összhangban kerülhessen sor. A Szállító jogosult a szállított tárgyak visszatartására vagy a szerelési és üzembe helyezési munkálatok félbeszakítására, amíg nem kerül sor a szükséges biztosítékok joghatályos nyújtására. Amennyiben a biztosítékok nyújtása a helyi jogszabályi követelmények figyelembevételével nem végrehajtható vagy egyéb okokból nem megvalósítható, úgy a Megrendelő már most kötelezettséget vállal arra, hogy a Szállító számára egyenértékű biztosítékokat kínál fel. A Megrendelő köteles a Szállítót felszólítás nélkül és a szerződéskötéskor vagy az után haladéktalanul tájékoztatni az esetleges formai vagy egyéb jogszabályi követelményekről, amelyek ellentétesek a biztosíték 6.1, 6.2 és 6.3 pont szerinti nyújtásával.

6.5. A jogfenntartással érintett dolgok feldolgozását vagy átalakítását a Megrendelő mindig a Szállító javára végzi el. Amennyiben a jogfenntartással érintett dolgot más, nem a Szállítóhoz tartozó tárgyakkal együtt dolgozzák fel, úgy a Szállító az új dolgon résztulajdont szerez abban az arányban, ahogyan a jogfenntartással érintett dolog értéke viszonyul a többi feldolgozott tárgyhoz a feldolgozás időpontjában.

Amennyiben a Megrendelő az árukat más ingó tárgyakkal egy egységes dologgá kapcsolja össze, vagy azokkal szétválaszthatatlanul összekeveri, és a másik dolgot kell a fődolognak tekinteni, úgy a Megrendelő arányosan tulajdonrészt ruház át a Szállítóra, amennyiben a fő dolog az övé.

A Megrendelő a tulajdonjogot vagy a résztulajdont díjmentesen őrzi meg a Szállító számára. A feldolgozás vagy átalakítás útján létrejövő dologra egyebekben ugyanaz érvényes, mint a jogfenntartással érintett árura.

6.6. Amennyiben a 6.1–6.5 pontok szerint nyújtott biztosítékok értéke több mint 10%-kal meghaladja Szállítónak a Megrendelővel fennálló üzleti kapcsolatából eredő igényeit, úgy a Szállító a Megrendelő kérésére mentesíti a Megrendelőt az ezen túlmenő biztosítékok nyújtásának kötelezettsége alól.

6.7. Abban az esetben, ha

  • a szállítás tárgya a tulajdonjog fenntartása miatt még nem került teljes mértékben a Megrendelő tulajdonába,
  • a szállítás tárgyának kifizetésére külön megállapodás alapján – a 3.2 pontban foglaltaktól eltérően – csak a kiszállítás után, vagy berendezésgyártás esetén az átadás-átvétel után kerül sor részlegesen vagy teljes mértékben (pl. részletfizetés, halasztás, előzetesen vagy utólag meghosszabbított fizetési határidő stb.),
  • a szállítás tárgyát (pl. kipróbálás, megtekintés vagy hasonló célból történő szállítás) vagy tartalékberendezést (pl. áthidalás céljából vagy hasonló okból) a Szállító már az adásvételi szerződés megkötése előtt vagy egyéb okból visszterhesen (pl. bérlés céljából vagy hasonló okból) vagy díjmentesen a Megrendelő rendelkezésére bocsátotta,

a Megrendelő kötelezettséget vállal arra, hogy „gyárból” paritással az új értékre szóló biztosítást köt, beleértve minden mellékköltséget is, minden veszélyre kiterjedően, ideértve a tűzkár, az elemi kár, a rongálás, lopás, szállítási kár, szakszerűtlen kezelés, kezelési hiba, baleset stb. esetét is, és azt – a konkrét esettől függően – a tulajdonjog teljes körű átszállásáig, a vételár teljes kifizetéséig vagy a szállított tárgy, illetve tartalékberendezés a Szállító részére történő visszaszolgáltatásának vagy a Megrendelő részéről történő végleges átvételének időpontjáig fenntartja (gépbiztosítás). A Megrendelő kötelezettséget vállal továbbá arra, hogy ugyanerre az időtartamra saját költségére biztosítást köt a szállított dologból eredő üzemeltetési veszélyre (felelősségbiztosítás). A Megrendelő kötelezettséget vállal arra, hogy Szállító részére a szállított tárgy átengedése, azaz a gyárból történő kiszállítás (4.3 pont) előtt megfelelő igazolást ad át. A Szállító jogosult megtagadni az áru kiszállítását, amíg a Megrendelő nem mutatja be a megfelelő igazolást. A Szállító jogosult továbbá arra, hogy maga kössön biztosítást a szállítás tárgyára, és ennek esetleges költségeit a Megrendelőre terhelje. A Megrendelő már most átruházza a Szállítóra a biztosítójával szemben a biztosítási jogviszony alapján fennálló jelenlegi és jövőbeni jogait és igényeit. A Szállító az átruházást ezennel elfogadja. A jogok abban az időpontban szűnnek meg, amikor az áru véglegesen a Megrendelő tulajdonába kerül, és a vételár kifizetésére teljes mértékben sor került.

6.8. Olyan tárgyak vagy követelések elzálogosítása, lefoglalása vagy harmadik felek egyéb hozzáférései esetén, amelyekre vonatkozóan a Szállító biztosítéki jogokkal rendelkezik, a Megrendelő köteles haladéktalanul értesíteni a Szállítót és támogatni jogainak érvényesítésében. Az esetleges bírósági vagy peren kívül beavatkozások költségeit Megrendelő köteles viselni, amennyiben azok megtérítése a harmadik fél részéről nem érhető el.

6.9. A Megrendelő vagyonára vonatkozó csődeljárás megindítására irányuló kérelem feljogosítja a Szállítót, hogy azonnali hatállyal elálljon a szerződéstől és a szállított tárgy haladéktalan visszaszolgáltatását követelje.

6.10. A 6.1, 6.3 és 6.9 pontban foglaltak megfelelően irányadók a Megrendelő által adott esetben a 6.3 pont szerint beszámított bármilyen tárgyra, gépalkatrészre, illetve alkatrészre és használt gépre.

7. Kellékszavatosság

7.1. Amennyiben az elévülési határidőn belül olyan kellékhiba áll fenn, amelynek oka már a kárveszély átszállásának időpontjában fennállt, a Szállító választása szerint utólagos teljesítésként kijavíthatja a hibát vagy hibátlan áru szállítására jogosult. A hiba kijavítására a hibás árunak a Szállítónál történő kicserélésével vagy helyreállításával kerül sor, kivéve, ha a felek kifejezetten vagy hallgatólagosan (pl. a helyszínen történő olyan javítással, amely ellen nem szólaltak fel) másként állapodtak meg. A kicserélt alkatrészek a Szállító tulajdonává válnak; a 6. pontban foglalt szabályozások megfelelően irányadók.

7.2. A kellékszavatossági igények Megrendelő általi érvényesítésének előfeltétele, hogy a Megrendelő a szállított tárgyakat haladéktalanul, legkésőbb a leszállítástól számított egy héten belül ellenőrizze a hibákra nézve, és – amennyiben hiba állapítható meg – azt haladéktalanul, írásban jelezze Szállító részére. Az olyan hibákat, amelyek gondos megvizsgálás esetén sem fedezhetők fel ezen határidőn belül, az észlelésük után haladéktalanul, írásban kell közölni Szállítóval. Leszállításnak a jelen rendelkezés 1. mondata értelmében az az időpont minősül, amikor a szállítás tárgya felett a Megrendelő rendelkezési jogot szerez, vagy vétkessége nélkül szerezhetett volna.

7.3. Az olyan szerkezeti vagy kivitelbeli változtatások, amelyeket a Szállító a megrendelt tárgy kiszállítása előtt az általános szerkezeti kialakítás vagy a gyártás módosítása keretében végzett, nem minősülnek a szállított tárgy hibájának, amennyiben nem vezetnek ahhoz, hogy a szállított tárgy a Megrendelő által tervezett célra használhatatlanná válik.

7.4. Amennyiben a hiba kijavítása sikertelen, a Megrendelő köteles megfelelő póthatáridőt kitűzni a Szállító számára a további utólagos kijavítás vagy tartaléktárgy szállítása céljából. Amennyiben az utólagos kijavítás ismét eredménytelen, a Megrendelő kérheti a vételár csökkentését azzal az összeggel, amennyivel a szállított tárgy értéke a hiba miatt csökkent, vagy választása szerint elállhat a szerződéstől. Amennyiben csak jelentéktelen hiba áll fenn, úgy a Megrendelő csak a szerződéses ár csökkentésére jogosult.

7.5. A kellékszavatossági munkák (utólagos kijavítás vagy pótalkatrészek szállítása) elvégzésére a Megrendelő köteles a Szállító vagy az általa megbízott harmadik fél számára – egyeztetést követően – a szükséges időt és alkalmat biztosítani. A Megrendelő csak akkor javíthatja ki maga vagy javíttathatja ki harmadik felekkel Szállító költségére azt a hibát, amelynek kijavítására a Szállító köteles, ha ez az üzembiztonságot fenyegető veszélyek, illetve aránytalanul nagy károk elhárításához szükséges, és előzetesen beszerezte a Szállító hozzájárulását.

7.6. A Szállító szavatossága nem terjed ki a hiba kijavításából származó járulékos költségekre.

Amennyiben a hiba olyan alkatrészen alapul, amelyet a Szállító harmadik féltől mint beszállítótól szerzett be a termékeihez, úgy a Szállító már most a Megrendelőre engedményezi a beszerzett alkatrész szállításából vagy a megfelelő külső szolgáltatási szerződésekből eredő igényeit. A kellékszavatosság ebben a tekintetben korlátozott. Amennyiben a Megrendelő az engedményezett jogból nem jut megfelelő kielégítéshez, a Szállító a szavatossági határidő leteltéig a jelen Általános Szerződési Feltételek szerint tartozik felelősséggel.

7.7. Nem minősülnek kellékhibának a következők:

  • természetes kopás;
  • nem megfelelő vagy szakszerűtlen használat;
  • hibás összeszerelés, hibás építési munkák vagy üzembe helyezés Megrendelő vagy harmadik felek részéről;
  • szakszerűtlen, hibás vagy hanyag kezelés;
  • szakszerűtlen tárolás, felállítás vagy nem megfelelő építési talaj;
  • a tárgyhoz tartozó üzemeltetési útmutatók figyelmen kívül hagyása;
  • nem megfelelő üzemanyagok használata;
  • nem megfelelő csereanyagok és alkatrészek használata;
  • kémiai, elektrokémiai, elektromágneses, elektromos vagy hasonló hatások;
  • a szállított tárgy a Megrendelő (vagy általa megbízott harmadik fél) általi módosítása, kivéve, ha a kellékhiba nem áll okozati összefüggésben a változtatással;
  • alkatrészek, valamint olyan pót-, kopó- vagy egyéb alkatrészek és kenőanyagok beépítése, amelyek nem a gyártótól származnak (ún. OEM-termékek), kivéve, ha a kellékhiba nem áll okozati összefüggésben a beépített alkatrésszel;
  • hiányzó vagy nem szabályszerű karbantartás a Megrendelő vagy harmadik felek részéről, amennyiben a gyártó a harmadik felet nem hatalmazta fel a gépek vagy a berendezés karbantartására.

7.8. Amennyiben a szállítási terjedelem szoftvert is magában foglal, a kellékszavatosság nem terjed ki a szoftverhibák, valamint az olyan hibák elhárítására, amelyeket a szakszerűtlen használat, kezelési hibák, a természetes kopás, a nem megfelelő rendszerkörnyezet, a specifikációban feltüntetettől eltérő használati körülmények vagy a nem megfelelő karbantartás okozott.

7.9. Megrendelő köteles a szoftver hibáit haladéktalanul, követhető és részletes formában, a hiba felismeréséhez és elemzéséhez szükséges összes információ feltüntetésével, írásban jelezni. Különösen a szoftverhiba megjelenési formáit és hatásait kötelező feltüntetni.

7.10. A kellék- és jogszavatossági igények elévülési ideje 12 hónap. Az elévülési határidő számítása a kárveszély 5.1 pont szerinti átszállásával veszi kezdetét.

7.11. A 7. pontban foglalt rendelkezések végleges jelleggel szabályozzák a kellékszavatosság témáját a Szállító által szállított tárgyakra vonatkozóan. A Megrendelő ezt meghaladó igényeire – különösen olyan károkra vonatkozóan, amelyek nem magában a szállított tárgyban keletkeztek – kizárólag a 8. pontban foglaltak irányadók.

7.12. Használt gépek esetében bármilyen kellékszavatosság kifejezetten kizárt.

8. Felelősség

8.1. A Szállító felelősségvállalása érvényes a szándékosság és a súlyos gondatlanság esetére, a testi épség, valamint az élet és az egészség vétkes megsértése, továbbá olyan hibák esetén, amelyeket a Szállító rosszhiszeműen elhallgatott, vagy amelyekre vonatkozóan tulajdonságra vonatkozó garanciát vállalt. A Szállító korlátlanul felel a termékfelelősség keretében, valamint más kötelezően alkalmazandó jogszabályi előírások alapján.

Lényeges szerződéses kötelezettségek vétkes megszegése esetén a Szállító egyszerű gondatlanság esetén is felel, ekkor azonban felelőssége a mindenkori megbízási érték 10%-ára korlátozódik. Amennyiben ez a korlátozás jogi okokból nem megengedett, egyszerű gondatlanság esetén a felelősség a szerződésre jellemző, a szerződéskötéskor észszerűen előre látható kárra korlátozódik. A lényeges szerződéses kötelezettségek ebben az értelemben vagy olyan – konkrétan leírt – lényeges kötelezettségeket jelentenek, amelyek megsértése veszélyezteti a szerződés céljának elérését, vagy elvont értelemben olyan kötelezettségeket, amelyek teljesítése egyáltalán lehetővé teszi a szerződés szabályszerű végrehajtását, és amelyek betartásában a megrendelő rendszerint bízhat.

8.2. A Szállító felhívja a Megrendelő figyelmét arra, hogy a szoftverek telepítése előtt és használata során folyamatosan adatmentést kell végeznie. Adatok elvesztése esetén a Szállító csak azért a ráfordításért felel, amely az adatok helyreállításához a Megrendelő általi szabályszerű adatmentés mellett szükséges.

8.3. Az ezen túlmenő kártérítési felelősség – különösen vagyoni károkra vonatkozóan – kizárt. A felelősségvállalás a következményi károkért – különösen az elmaradt haszonért – kizárt.

8.4. A fenti felelősségkorlátozások jogalap és összegszerűség tekintetében abban az esetben is érvényesek, ha a Megrendelő esetlegesen a Szállító törvényes képviselőivel, munkatársaival vagy végrehajtási és teljesítési segédeivel szemben támaszt kártérítési igényeket.

8.5. A fenti felelősségkorlátozások jogalap és összegszerűség tekintetében érvényesek a szerződéses mellékkötelezettségek megsértésére is, különösen a szerződéskötés előtti és utáni tájékoztatási és tanácsadási kötelezettségre.

9. Szoftverekhez fűződő jogok / adatvédelem

9.1. Amennyiben a szállítás szoftvert is tartalmaz, a Megrendelő nem kizárólagos jogot kap arra, hogy a szoftvert – beleértve dokumentációját is – a szállítás arra szolgáló tárgyán használja. A szoftver egynél több rendszeren történő használata nem megengedett.

9.2. A Megrendelő nem jogosult a szoftver sokszorosítására, átdolgozására, lefordítására vagy a tárgykód forráskóddá alakítására, kivéve, ha az ilyen intézkedéseket kivételes esetben a szerződésben kifejezetten biztosították, vagy azokat jogszabály megengedi. A Megrendelő kötelezettséget vállal arra, hogy nem távolítja el a gyártóra vonatkozó adatokat – különösen a szerzői jogra (copyright) vonatkozó megjegyzéseket –, vagy nem módosítja azokat a Szállító előzetes kifejezett engedélye nélkül.

9.3. A szoftverhez és a dokumentációkhoz – beleértve a másolatokat is – fűződő minden egyéb jog a Szállítónál, illetve a szoftver szállítójánál marad. A Megrendelő nem adhat ki allicenceket és nem adhatja át a licencet harmadik feleknek egyéb módon sem.

9.4. A Szállító nem vállal felelősséget a beépített vagy a jövőben telepített szoftverekért (verzióváltások vagy frissítések formájában sem), ha a Megrendelő a szoftvert szakszerűtlenül használja. Szakszerűtlen alkalmazás vagy használat különösen akkor áll fenn, ha a Megrendelő vagy harmadik fél

  • a szállítás tárgyán paramétereket a Szállító írásbeli hozzájárulása nélkül töröl, módosít vagy egyéb módon úgy befolyásol, hogy az a gép működőképességét hátrányosan befolyásolhatja;
  • olyan szoftvert telepít (verzióváltásként vagy frissítésként is), amelyet a Szállító nem hagyott jóvá ahhoz az adott gép- vagy berendezéstípushoz, amelyet a Megrendelő megszerez vagy megszerzett;
  • anélkül telepít szoftvert (verzióváltásként vagy frissítésként is), hogy a gépet, illetve a berendezést a teljes telepítési, verzióváltási vagy frissítési folyamat közben teljesen üzemen kívül helyezné, megfigyelné, a viselkedését folyamatosan ellenőrizné, valamint a személyeket távol tartaná. A biztonsági intézkedéseket kötelező betartani.

9.5. Ezen túlmenően a 7. és 8. pontban foglalt felelősségkorlátozások érvényesek. Olyan szoftver esetében, amelynek átengedésére csak időben korlátozott módon kerül sor, az átengedés időtartamára a 7. pont szerinti felelősség a hiba kijavítására korlátozódik. Amennyiben a hiba kijavítása nem jár eredménnyel, a Megrendelő jogosult a szoftver időben korlátozott átengedése esetén – amennyiben a szoftverre külön bérleti díjat számláztak ki – a fontos okból történő felmondásra, valamint – ha a hiba a szoftver, illetve a termék alkalmasságát nem csak jelentéktelen mértékben érinti hátrányosan – a megállapodott bérleti díj csökkentésére.

9.6. Amennyiben a Megrendelő a gép, berendezés vagy alkatrész megvásárlásának keretében, vagy külön egy bizonyos szoftvert is megvásárolt (pl. internetalapú flottairányítási rendszer, pl. a WITOS keretében, t. k.), úgy a rendelkezésre bocsátás függ az elérhető hálózati technológiától, valamint a használat helyén uralkodó műszaki és földrajzi adottságoktól. A hálózati szolgáltató által kezdeményezett megszakításokért (pl. a hálózat szabályszerű működéséhez szükséges karbantartás), a telekommunikációs szolgáltatások egyéb korlátozásaiért vagy akár a régebbi hálózati technológiák (pl. 2G) lekapcsolásáért a Szállító nem vállal szavatosságot vagy felelősséget. Kétség esetén a 7.6 és a 8.3 pont megfelelően irányadó. Amennyiben a gépadatokat, illetve a berendezés adatait (pl. a folyamatos működésről, a nyugalmi időkről stb.) eltárolják és átadják a Szállító részére, úgy a Szállító jogosult az adatok díjmentesen történő kiértékelésére, feldolgozására és belső célokra történő korlátlan felhasználására, amíg ennek a Megrendelő nem mond kifejezetten ellent. Az adatok harmadik felek részére – például referencia- és összehasonlítási célokból – történő továbbadása akkor megengedett, ha erre anonimizált formában kerül sor, vagy a Megrendelő kérésre kifejezetten hozzájárul az adatok továbbadásához.

9.7. Abban az esetben, ha az adatok betöltése, verzióváltás vagy frissítés keretében személyes adatok tárolására kerül sor, a következők érvényesek:

A Szállító biztosítja az adatvédelmi előírások betartását. Különösen érvényes az, hogy – amennyiben a szoftver telepítéséhez szükséges – a közölt személyes adatokat nem adják tovább harmadik fél részére, hanem kizárólag vállalaton belül, a szerződés teljesítéséhez tárolják, kezelik és használják fel. Az adatokat törlik, ha már nincs szükség rájuk. Amennyiben a törléssel jogszabályi megőrzési határidők állnak szemben, törlés helyett a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti zárolásra kerül sor.

Amennyiben az adatvédelmi rendelkezések alapján szükséges, a Megrendelő az adott szerződés megkötése előtt beszerzi azon személyek szükséges írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát, akiknek a személyes adatai a szerződés teljesítéséhez szükségesek.

10. Harmadik felek oltalmi jogai

10.1. A Szállító csak akkor felel harmadik felek jogainak a szolgáltatása által történő megsértéséért, ha a szolgáltatás alkalmazására szerződésszerűen kerül sor. A Szállító harmadik felek jogainak megsértéséért csak a szolgáltatás szerződésszerű használatának helyén felel (szállítási hely). Nem állnak fenn jogi hiányosságok miatti igények, ha a Szállító szolgáltatásai csak jelentéktelen mértékben térnek el a szerződés szerinti jellemzőktől.

10.2. Amennyiben harmadik fél a Megrendelővel szemben azt érvényesíti, hogy a Szállító valamelyik szolgáltatása sérti a jogait, a Megrendelő haladéktalanul értesíti a Szállítót. A Szállító jogosult, azonban nem köteles arra, hogy amennyiben megengedett, az érvényesített igényeket saját költségére elhárítsa. A Megrendelő nem jogosult harmadik felek igényeit elismerni, mielőtt a Szállítónak megfelelő alkalmat biztosított volna arra, hogy a harmadik felek jogait más módon elhárítsa.

10.3. Amennyiben ilyen igényeket érvényesítettek, a Szállító saját költségére használati jogot szerezhet, vagy a szoftvert (licencprogramokat) módosíthatja vagy egyenértékű termékre cserélheti, vagy – ha a Szállító nem tud más megoldást arányos ráfordítással elérni – a szolgáltatást a Megrendelő által a szolgáltatásért fizetett díj megtérítése ellenében, a használatért fizetendő megfelelő kártérítés levonásával, visszaveheti. Ennek során megfelelően figyelembe kell venni a Megrendelő érdekeit.

10.4. A kártérítés és a ráfordítások megtérítése iránti igényekre kiegészítésképpen a 8. pontban foglaltak is irányadók.

11. Az export ellenőrzése

11.1. A jelen szerződés alapján teljesítendő szállításokra azon jogfenntartás mellett kerül sor, hogy a teljesítést nem gátolják nemzeti vagy nemzetközi exporttilalmi rendelkezések, például embargók vagy egyéb szankciók. Megrendelő kötelezettséget vállal arra, hogy minden olyan információt és dokumentumot rendelkezésre bocsát, amely a kivitelhez vagy a szállításhoz szükséges. Az exportellenőrzések vagy engedélyezési eljárások miatti késedelmek a határidőket és a szállítási határidőket hatályon kívül helyezik. Amennyiben a szükséges engedélyeket nem adják meg, illetve a szállítás és a szolgáltatás nem engedélyezhető, a szerződés az érintett részekre vonatkozóan úgy minősül, mint amelyet nem kötöttek meg.

11.2. A Szállító jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha a Szállító részéről történő felmondás nemzeti vagy nemzetközi jogszabályok betartásához szükséges.

11.3. A 11.2 pont szerinti felmondás esetében a felek kizárják, hogy a Megrendelő kártérítési igényt vagy más jogokat érvényesíthessen a felmondásból eredően.

11.4. A Megrendelő köteles a Szállító által szállított áruk bel- vagy külföldi harmadik feleknek történő továbbadása esetén betartani a nemzeti és nemzetközi exportellenőrzési jog alkalmazandó előírásait.

12. Alkalmazandó jog, bírói illetékesség, érvényességi záradék

12.1. A Szállító és a Megrendelő közötti szerződéses jogviszonyra kizárólag annak az országnak a joga irányadó, amelyben a Szállító székhelye található. A felek kizárják a Bécsi Vételi Egyezmény (CISG) rendelkezéseit.

12.2. A Szállító és a Megrendelő közötti szerződéses jogviszonyból eredő minden jogvita eldöntésére – a váltókból vagy csekkekből eredőekre is – a kizárólagos bírói illetékesség helye a Szállító központi székhelye szerinti bíróság. A Szállító azonban jogosult, hogy választása szerint a Megrendelőt annak általános bírói illetékessége szerinti bíróságon perelje.

12.3. Amennyiben a jelen Értékesítési és Szállítási Feltételek egy vagy több rendelkezése vagy valamely rendelkezés egy része bármely okból hatálytalan vagy azzá válik, az nem érinti az egyéb rendelkezések érvényességét. A Megrendelő és a Szállító kötelezik magukat, hogy az érvénytelen rendelkezéseket, illetve részrendelkezéseket olyan szabályozásokkal helyettesítik, amelyek jogilag megengedettek és az eredeti szabályozásnak gazdaságilag a legjobban megfelelnek. Ugyanez vonatkozik az akaratlan hiányosság esetére.

2020. március

LETÖLTÉS

Általános Szállítási és Értékesítési Feltételek

PDF (197 KB)
DOWNLOAD

Allgemeine Liefer- und Verkaufsbedingungen

PDF (197 KB)
Általános bérleti feltételek

1. Hatály

1.1. A bérleti tárgyak bérlésére vonatkozó minden ajánlattétel kizárólag a jelen általános bérleti feltételek alapján történik. A bérbeadó a bérlő jelen feltételekkel ellentétes vagy azoktól eltérő feltételeit nem ismeri el. Ez akkor is érvényes, ha a bérbeadó a bérlő ellentétes vagy eltérő feltételeinek ismeretében a bérleti tárgyat a bérlő részére jogfenntartás nélkül átadja. A jelen bérleti feltételektől való eltérések csak akkor hatályosak, ha azokat a bérbeadó írásban megerősíti.

1.2. A jelen bérleti feltételek további külön megállapodás nélkül érvényesek az ugyanazzal a bérlővel lebonyolított összes hasonló jövőbeni ügyletre is.

1.3. Az olyan szolgáltatásokra, amelyekhez helyszíni szerelés is kapcsolódik, a jelen feltételek mellett a bérbeadó javítási és szerelési feltételei is érvényesek.

2. Ajánlat és szerződéskötés

2.1. A bérbeadó ajánlatai nem kötelező érvényűek, hacsak nem tartalmaznak kifejezetten más rendelkezést. Az előzetes költségszámítások nem kötelező érvényűek. Az első ajánlatokat vagy előzetes költségszámításokat a bérbeadó – eltérő megállapodás hiányában – díjmentesen nyújtja. A bérbeadó fenntartja a jogot arra, hogy amennyiben nem jön létre bérleti szerződés, a további ajánlatokért vagy előzetes költségszámításokért, valamint tervezési munkákért méltányos díjat számítson fel.

2.2. A bérleti szerződés csak a bérbeadó írásbeli visszaigazolásával jön létre. A módosításokhoz, kiegészítésekhez vagy szóbeli kiegészítő megállapodásokhoz szintén a bérbeadó írásbeli megerősítése szükséges.

2.3. Az ajánlathoz tartozó dokumentumok – például ábrák, rajzok, tömeg- és méretadatok – csak megközelítőleg irányadók, kivéve, ha azokat kifejezetten kötelező érvényűként tüntették fel.

2.4. A bérbeadó az ábrákra, rajzokra, előzetes költségszámításokra, kalkulációkra és egyéb dokumentumokra vonatkozóan minden tulajdon- és szerzői jogot fenntart. Ezek a bérbeadó előzetes, kifejezett írásbeli hozzájárulása nélkül nem tehetők hozzáférhetővé harmadik személy számára, és haladéktalanul vissza kell őket szolgáltatni a bérbeadónak,

(i) ha nem jön létre a bérleti szerződés, vagy
(ii) amint a bérleti szerződés hiánytalanul teljesült.

2.5. Arra az esetre, amikor a bérbeadó a bérleti tárgyat kölcsönadja (pl. bemutató vagy átmeneti készülékként), szintén a jelen bérleti szerződésben foglalt szabályok érvényesek.

3. A bérlet időtartama

3.1. A bérleti jogviszony – egyéb megállapodás hiányában – a bérleti tárgy bérlő részére történő átadásával kezdődik (vö.: 8.1. pont). Ha a szerződő felek nem határoztak meg naptári nap szerinti határidőt, a bérlő és a bérbeadó köteles napokban, hetekben vagy hónapokban megadott alap bérleti időszakban megállapodni, amely az átadással vagy megállapodás szerinti nappal kezdődik. Amennyiben nem születik ilyen megállapodás, az alap bérleti időszak egy hónapra szól.

3.2. Amennyiben a bérleti tárgy az alap bérleti időszak lejárta után nem került a bérbeadónak visszaadásra, a bérleti szerződés automatikusan meghosszabbodik az alap bérleti időszaknak megfelelő időtartammal, kivéve, ha a szerződés az alap bérleti időszak lejárta előtt vagy a következő meghosszabbított bérleti időszak előtt időben felmondásra került. A felmondás akkor számít időben megtörténtnek, ha az napokban megállapított alap bérleti időszak esetén három munkanappal, hetekben megállapított alap bérleti időszak esetén egy héttel, hónapokban megállapított alap bérleti időszak esetén pedig egy hónappal az alap bérleti időszak lejárta előtt beérkezik a bérbeadóhoz.

3.3. A felmondást írásban kell benyújtani, és nem szükséges megindokolni.

3.4. A bérleti jogviszony megszűnését követően a bérlő köteles a bérleti tárgyat szabályszerű, azaz tiszta és hiánytalan állapotban haladéktalanul visszaszolgáltatni. A bérleti tárgyat minden átadott kiegészítő elemmel és felszereltséggel együtt, tiszta és sérülésmentes állapotban kell átadni.

3.5. A bérleti tárgy rendes elhasználódáson túlmutató és/vagy a nem szabályszerű használatból eredő hiányosságaival és sérüléseivel járó költségeket a bérlő állja.

3.6. Ha a bérlő a bérleti tárgy használatát a szerződés felmondással történt megszüntetését követően is folytatja, attól a bérleti jogviszony nem tekinthető meghosszabbítottnak. A bérleti jogviszony hallgatólagos meghosszabbítására nincs lehetőség. Ha a bérlő a bérleti jogviszony megszűnését követően nem szolgáltatja vissza a bérleti tárgyat, a bérbeadó kártérítésként jogosult a visszatartás időszakára a megállapodás szerinti bérleti díjat, vagy ha ilyen megállapodás nem történt, a helyben szokásos bérleti díjat felszámítani. A bérlő már ezúton lemond a bármilyen okból történő visszatartás jogáról.

3.7. Amennyiben a bérlő fizetési késedelembe esik, úgy a bérbeadó jogosult késedelmi kamatot felszámítani. A késedelmi kamat éves mértéke az alapkamat plusz nyolc százalékpont. Az alapkamat mértéke minden év január 1-jén és július 1-jén annyi százalékponttal változik, amennyivel a viszonyítási alap az alapkamat legutóbbi változása óta nőtt vagy csökkent. A viszonyítási alap az Európai Központi Bank által az adott félév első naptári napját megelőzően lebonyolított legutóbbi fő refinanszírozási műveletnél alkalmazott kamatláb. Amennyiben a bérbeadó a késedelemből eredő magasabb kárt igazol, jogosult azt érvényesíteni. A bérlő ezzel szemben jogosult igazolni, ha a fizetési késedelem következtében kisebb kár keletkezett.

3.8. Amennyiben a bérbeadó számára olyan körülmények válnak ismertté, amelyek megkérdőjelezik a bérlő pénzügyi megbízhatóságát, úgy minden halasztott követelés kifizetése azonnal esedékessé válik. Ezenkívül a bérbeadó ebben az esetben jogosult előrefizetést vagy biztosíték nyújtását kérni.

4. Bérleti díjak és a bérleti díj fizetése

4.1. A bérleti díj a megállapodás szerinti alap bérleti időszaknak megfelelő (3.1. pont) napok, hetek vagy hónapok alapján kerül kiszámításra. A bérleti díj kiszámításának alapjául a rendes havi munkaidő, azaz legfeljebb napi 8 munkaóra szolgál. Amennyiben a kalkulált használati idő előre láthatóan vagy ténylegesen 5%-kal meghaladja ezt, a bérbeadó jogosult a bérleti díjat a várható vagy tényleges használati időhöz igazítani. A bérlő köteles a bérbeadót haladéktalanul tájékoztatni a bérleti tárgy várható vagy tényleges megnövekedett használati idejéről.

4.2. A bérleti díj áfa nélkül értendő. A szerződő felek törekszenek a szükségtelen ráfordítások és az adó- és vámjogi előírások megsértésének elkerülésére. A bérlő ebből következően szükség esetén köteles minden szükséges információt rendelkezésre bocsátani. Minden esetben biztosítani kell, hogy a bérbeadó levonás nélkül megkapja a teljes bérleti díjat. Az illetékek, adók vagy vámok megfizetése a bérlő kötelezettsége.

4.3. A bérleti díj nem foglalja magában a kopó alkatrészek kopását. A bérbeadó jogosult a kopási költségeket a kopó alkatrészek elhasználtságának megfelelően felszámítani.

A kopó alkatrészek kopási költségének számítása az állapot-ellenőrző listákban vagy hasonló jegyzőkönyvekben rögzített kopási adatok alapján történik. A költségek kiszámítása százalékarányosan történik az adott kopó alkatrész aktuális eladási ára plusz az esetlegesen felmerülő munkaidő értéke alapján. A bérleti tárgy bérleti időszak alatt történő üzemeltetésével és javításával kapcsolatos esetleges egyéb költségeket a bérlő viseli.

4.4. A bérbeadó a bérleti díjról számlát állít ki. A bérbeadó jogosult az alap bérleti időszak alatt részszámlákat kiállítani. Napokban vagy hetekben megállapított alap bérleti időszak esetén a bérbeadó hetente jogosult számlázni. Hetekben vagy hónapokban megállapított alap bérleti időszak esetén a bérbeadó havonta jogosult számlázni. A részszámlák összege időarányosan kerül megállapításra.

4.5. A bérbeadó jogosult előleg fizetését kérni. Amennyiben a bérbeadó a bérleti tárgy alap bérleti időszakra történő átadása előtt előleg fizetését kéri, jogosult a bérleti tárgy átadását mindaddig megtagadni, amíg az előleg részére kifizetésre nem kerül.

4.6. A bérleti díjat legkésőbb a számla kiállításától számított 8 napon belül kell levonás nélkül kifizetni.

4.7. A bérlő nem jogosult beszámításra, visszatartásra vagy a bérleti díj csökkentésére, kivéve, ha ellenköveteléseit a bérbeadó nem vitatja, vagy azokat jogerősen állapították meg. Ugyanez érvényes a jótállási igények érvényesítésének esetére is.

4.8. A szerződés időtartama alatt a bérleti jogviszonnyal, a bérleti tárgy birtoklásával vagy használatával összefüggésben keletkező köztartozásokat, járulékokat és egyéb díjakat a bérlő köteles megfizetni. Ez a rendelkezés a hatóságilag elrendelt vizsgálatokra is érvényes. Amennyiben ilyen esetben a bérbeadóval szemben igényekérvényesítésére kerül sor, vagy a bérbeadót előlegfizetésre kötelezik, a bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni ezeket a költségeket.

4.9 A bérleti tárgy vis maior, valamint olyan események miatt történő késedelmes átadása esetén, amelyek a bérbeadó számára a szállítást jelentősen megnehezítik vagy lehetetlenné teszik – pl. háború, terrortámadások, behozatali és kiviteli korlátozások, sztrájk, kizárás vagy hatósági elrendelések, akkor is, ha ezek a bérbeadó beszállítóit vagy albeszállítóit érintik –, a bérlő a felek eltérő megállapodásának hiányában nem jogosult a bérleti szerződést felmondani. A bérbeadó lehetőség szerint tájékoztatja a bérlőt a nevezett körülmények kezdetéről, megszűnéséről és előre látható időtartamáról.

4.10. A bérbeadó nem esik késedelembe, ha – a megállapodás szerinti átadási határidő betartásával – a ténylegesen átadandó tárgy átadásáig terjedő időre olyan helyettesítő tárgyat bocsát a bérlő rendelkezésére, amely minden lényeges pontban teljesíti a bérlő műszaki és funkcionális követelményeit, és amennyiben a bérbeadó viseli a helyettesítő tárgy rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban felmerülő összes költséget.

4.11. Amennyiben a bérbeadó késedelembe esik, és abból bérlőnek kára származik, a bérlő késedelmi kártérítési átalányra tarthat igényt, amelynek összege a késedelem által érintett minden teljes hét után a teljes szállítás azon részének 0,5%-a, összesen azonban legfeljebb 5%-a, amely a késedelem miatt nem használható időben vagy szerződés szerint. Késedelemből eredő kártérítési igény ezen túlmenően nem érvényesíthető.

5. A bérlő kötelezettségei

5.1 A bérlő köteles

  • a bérleti tárgyat minden lehetséges módon védeni a túlterheléssel szemben, és köteles gondoskodni a bérleti tárgy szabályszerű, különösen képzett szakemberek által történő használatáról;
  • a bérleti tárgy karbantartását és ápolását saját költségére, rendszeres időközönként a bérbeadóval vagy a bérbeadó által megbízott harmadik személlyel elvégeztetni;
  • követni a bérbeadó és/vagy a bérleti tárgy gyártójának karbantartási, ápolási és használati utasításait;
  • rendszeres időközönként, saját költségére a bérbeadóval vagy a bérbeadó által megbízott harmadik személlyel elvégeztetni a gyári előírások (pl. szervizelés ellenőrző füzet) szerinti felülvizsgálatokat;
  • a bérleti időszak során a bérleti tárgy üzemeltetéséhez szükséges helyreállítási munkákat szakszerűen és eredeti cserealkatrészek felhasználásával saját költségére elvégeztetni a bérbeadóval vagy a bérbeadó által megbízott harmadik személlyel – ez a rendelkezés megfelelően érvényes a kopó alkatrészekre is –, valamint
  • a bérleti tárgy birtoklásával, használatával vagy fenntartásával kapcsolatos minden jogi és közigazgatási előírást figyelembe venni és betartani.

A bérlő köteles mentesíteni a bérbeadót a fenti kötelezettségek neki felróható figyelmen kívül hagyása alapján harmadik személyek által benyújtott igényekkel szemben.

5.2. A bérlő kérésre, egyeztetést követően köteles a bérbeadónak vagy a bérbeadó megbízottjának a rendes munkaidő alatt hozzáférést biztosítani a bérleti tárgyhoz, hogy ellenőrizze annak használatát és üzemképességét. Az ezzel kapcsolatosan keletkező közvetett vagy közvetlen költségeiket a felek maguk viselik.

6. A bérleti tárgy további bérletbe adása

6.1. A bérlő csak a bérbeadó előzetes írásos engedélyével adhatja a bérleti tárgyat harmadik személynek bérbe, engedményeztetheti a jelen szerződésből eredő jogait vagy biztosíthat másoknak a bérleti tárgy feletti bármilyen jogot.

6.2. A bérlő úgy felel azon harmadik személyek hibáiért, akiknek átengedte a bérleti tárgy használatát, mintha maga hibázott volna, és köteles az ilyen hibákért helytállni.

6.3. A másodbérlő figyelmét fel kell hívni arra, hogy a bérleti tárgyat csak a tulajdonos (bérbeadó) engedélyével veheti birtokba. A bérleti tárgy további bérbeadásáról szóló szerződés aláírásával a másodbérlő köteles a bérbeadónak írásban igazolni, hogy tudomása van a tulajdonviszonyokról és arról, hogy a bérleti tárgy birtokba vételhez a bérbeadó engedélye szükséges. A bérlő köteles a bérbeadót haladéktalanul tájékoztatni a bérleti tárgy további bérbeadásáról szóló szerződés megszűnéséről.

7. A bérleti tárgy elzálogosítása és hasonló intézkedések

7.1. Hatósági intézkedések, lefoglalás, elzálogosítás stb. esetén, függetlenül attól, hogy az hatósági vagy magánszemélytől eredő kezdeményezés alapján történik-e, a bérlő köteles haladéktalanul, szóban és írásban is felhívni a figyelmet a tulajdonviszonyokra, valamint a bérbeadót haladéktalanul tájékoztatni és részére átadni valamennyi szükséges iratot.

7.2. A bérlő köteles a bérbeadót haladéktalanul tájékoztatni, ha olyan ingatlanok kényszereladását, csődgondnokság alá vételét kezdeményezték, amelyeken a bérleti tárgy található.

7.3. A bérlő köteles viselni az ilyen beavatkozások elhárításával kapcsolatos valamennyi intézkedés költségeit.

8. A kockázat átszállása

8.1. Az átadásra a szerződésben rögzített vagy a tényleges átadás napján kerül sor, attól függően, melyik történik előbb. A gép átadásakor a gép állapotának rögzítése érdekében állapot-ellenőrző lista vagy átadási jegyzőkönyv kerül kiállításra, amelynek összeállításában a bérlő az átadás alkalmával köteles részt venni. Ennek érdekben személyesen vagy megbízott munkatársa vagy harmadik személy útján részt vesz az átadáson. Amennyiben erre nem kerül sor, a gép a bérbeadó által jegyzőkönyvezett módon kerül átadásra.

8.2. A bérleti tárgy átadásával a bérleti tárgy megsemmisülésének vagy megrongálódásának kockázata átszáll a bérlőre. Ha a bérlő a német polgári törvénykönyv 293. §-a szerint késedelembe esik az átvétellel, úgy kell tekinteni, hogy az átadás megtörtént.

Az átadás helye (teljesítés helye) mindig a bérbeadó telephelye, függetlenül attól, hogy a bérleti tárgyat a bérbeadó szállíttatja-e el, vagy ő maga vagy egy általa megbízott harmadik személy szállítja-e el a bérlő telephelyére vagy a felhasználási helyre, vagy a bérlő vagy egy általa megbízott harmadik személy szállítja-e el azt.

A bérbeadó telephelyén történő átadásnak számít az is, ha a bérleti tárgy a bérleti jogviszony megkezdése vagy az átadás előtt egy másik helyen található (pl. az előző bérlő üzemében vagy felhasználási helyén vagy a gyártónál) és onnan a bérbeadó vagy kapcsolt vállalkozása vagy valamely ezek által megbízott harmadik személy a bérlőhöz szállíttatja vagy szállítja vagy a bérlő vagy az általa megbízott harmadik személy a másik helyről elhozza.

8.3. A kockázat bérlőre történő átszállása után keletkező sérüléseket követő üzembe helyezési és fenntartási munkák költségeit a bérlő állja. Ugyanez érvényes arra az esetre, ha bérleti tárgyat ellopják vagy az más módon eltűnik vagy megsemmisül vagy olyan jelentős sérülést szenved el, amelyet követően a helyreállítás nem tűnik gazdaságos megoldásnak. Ilyen esetben a bérlő köteles a bérbeadónak az elveszített bérleti tárgy valós értékének megfelelő kártérítést fizetni.

8.4. A kockázat bérlő által történő viselése akkor ér véget, amikor a bérleti tárgy a jelen szerződés megszűnése okán vagy azt követően visszakerült a bérbeadó telephelyére (a tényleges visszaadás napja).

Az átadás helye a visszaadás esetében is mindig a bérbeadó telephelye, függetlenül attól, hogy a bérleti tárgyat a bérlő szállíttatja-e el, vagy ő maga vagy egy általa megbízott harmadik személy szállítja-e el a bérbeadó telephelyére, vagy a bérbeadó vagy egy általa megbízott harmadik személy szállítja-e el azt.

A bérbeadó telephelyén történő átadásnak számít az is, ha a bérlő a bérbeadó megelőző utasítása alapján egy másik helyre (pl. a következő felhasználó felhasználási helyére vagy egy vevőhöz) szállíttatja vagy viszi át a bérleti tárgyat, vagy a bérbeadó vagy az általa megbízott harmadik személy elszállítja a bérlőtől és egy, a telephelytől eltérő másik helyre viszi azt.

8.5. Amennyiben a szállítás nem a bérbeadónak felróható körülmények miatt szenved késedelmet vagy marad el, a kockázat attól a naptól száll át a bérlőre, hogy a bérbeadó bejelentette a szállításra, illetve átadásra kész állapotot.

8.6. Amennyiben a bérlő késedelembe esik az átadás-átvétellel, vagy megsérti egyéb közreműködési kötelezettségét, a bérbeadó jogosult a keletkezett kára megtérítését követelni, beleértve az esetleges többletköltségeket is, különös tekintettel a késedelmes átadás miatt keletkezett költségekre.

9. Bérlő szavatosságvállalása

9.1. A bérlő felelősséget vállal a bérleti tárgy üzemeltetésével járó kockázatokért.

9.2. Amennyiben harmadik személy, bármely jogcímen, személyi sérülés vagy anyagi kár miatt kártérítési igényt támaszt a bérbeadóval vagy valamely kapcsolt vállalkozásával szemben a bérleti tárgy üzemeltetéséből erdő kockázat kapcsán, a bérlő köteles a bérbeadót a felek közötti belső jogviszony keretében minden igény és költség alól mentesíteni.

9.3. Bármilyen jellegű káreset fellépése esetén a bérlő köteles haladéktalanul tájékoztatni a bérbeadót annak bekövetkezéséről, mértékéről és érintettjeiről, és a bérbeadónak minden szükséges információt rendelkezésre bocsátani.

10. Kellékszavatosság és a bérbeadó által nyújtott kártérítés

A bérbeadó a bérlő által a jelen szerződésben nem szabályozott, bármely jogcím alapján támasztott kártérítési igény esetén, különös tekintettel a nem magán a bérleti tárgyon keletkezett károk megtérítésére, csak az alábbi esetekben vállal felelősséget:

  • szándékosság esetén,
  • a bérbeadó vezető szervének vagy vezető beosztású alkalmazottjának súlyos gondatlansága esetén,
  • emberek életében, testi épségében és egészségében felróható módon okozott kár esetén,
  • a bérbeadó által rosszhiszeműen elhallgatott hibák vagy olyan hibák esetén, amelyek elkerülésére a bérbeadó külön garanciát vállalt,
  • a bérleti tárgy hibája esetén, ha a termékfelelősségről szóló törvény a magánhasználatú tárgyakkal kapcsolatos személyi sérülések és anyagi károk vonatkozásában felelősségvállalást ír elő.

Lényeges szerződéses kötelezettségek felróható megszegése esetén a bérbeadó a nem vezető beosztású alkalmazottak súlyos gondatlansága és enyhe gondatlanság esetén is köteles felelősséget vállalni, utóbbi esetben a szerződés jellegéből adódó, észszerűen előre látható károkra korlátozottan. Ezen kívül egyéb igények támasztására, különösen a bérleti tárgy hibájából keletkező következményes kárért való felelősség tárgyában, nincs lehetőség.

11. Gép- és üzemi felelősségbiztosítás

11.1. A bérleti tárgyra és annak üzemeltetésére biztosítást kell kötni.

11.2. A gépbiztosítást megegyezés szerint kötheti a bérlő vagy a bérbeadó. Amennyiben a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a bérlő köti a gépbiztosítást, vagy ha a felek nem kötöttek erre vonatkozó megállapodást, a bérlő köteles a bérbeadó mint kedvezményezett javára, új értéken és valamennyi mellékköltséggel együtt, a bérleti idő tartamára, illetve az átengedés időszakára szóló, minden kockázattal szemben, beleértve a tüzet, elemi károkat, vandalizmust, lopást, szállítást stb. (beleértve a szállítási kockázatot) védelmet nyújtó gépbiztosítást kötni.

A bérlő ezúton a bérbeadóra engedményezi az általa vállalt gépbiztosítás alapján a biztosítójával szemben fennálló jelenlegi és jövőbeli jogait és igényeit. A bérbeadó az engedményezést ezúton elfogadja.

A bérbeadó biztosításának az alábbi rendelkezéseket kell tartalmaznia, és ezt a biztosítónak igazolnia kell:

  • A biztosított/bérlő nem jogosult a biztosítási szerződés alapján a bérbeadót megillető jogok felett saját nevében rendelkezni. Ezek felett a jogok felett, különös tekintettel a kártérítés elfogadására, kizárólag a bérbeadó jogosult rendelkezni, akkor is, ha a biztosítási kötvény nincs a birtokában.
  • A biztosított nem jogosult a biztosítást megszüntetni vagy annak összegét csökkenteni, és köteles azt változatlanul fenntartani, amíg az ettől való eltérést a bérbeadó írásban nem engedélyezi, és a biztosított ezt az engedélyt a biztosítónak át nem adta; az ilyen jellegű módosítások csak akkor érvényesek, ha legalább egy hónappal a lejárat előtt megtörtént. A bérbeadó jogosult, ugyanakkor nem köteles az esedékes biztosítási díjat kifizetni.

11.3. Az üzemi felelősségbiztosításra vonatkozó rendelkezések:

A bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy minden esetben saját költségére biztosítást köt a bérleti tárgy üzemeltetésével járó kockázatokra (felelősségbiztosítás).

11.4. A bérlő a bérleti tárgy átadása előtt megfelelő biztosítói igazolás vagy igazolások bemutatásával köteles igazolni, hogy a bérleti tárgyra a szerződés teljes időtartamára vonatkozóan üzemi felelősségbiztosítást, illetve amennyiben a bérlő gépbiztosítás kötését is vállalta, gépbiztosítást is kötött. A szükséges biztosítói igazolásnak vagy igazolásoknak tartalmazniuk kell minden szükséges adatot az adott biztosítás jellegére, tartalmára és időtartamára vonatkozóan.

Ha a bérleti tárgy átadásakor a biztosítói igazolásokat nem vagy hiányosan mutatják be, a bérbeadó jogosult a bérleti tárgyat a szükséges biztosítói igazolások bemutatásáig visszatartani. Amennyiben a bérbeadó nem tartja vissza a bérleti tárgyat, a bérlő köteles a bérbeadónak a szükséges biztosítói igazolás(oka)t haladéktalanul, legkésőbb a bérleti tárgy átadását követő 10 munkanapon belül bemutatni. Amennyiben a bérlő nem mutatja be a biztosítási igazolás(oka)t, a bérbeadó jogosult a szükséges biztosítást a bérlő költségére megkötni. A biztosítási igazolás bemutatásáig, illetve a szükséges biztosítás bérbeadó által a bérlő költségére történő megkötéséig – a jelen bérleti feltételek 10. pontja szerinti rendelkezések fenntartása mellett – a bérlő felel minden olyan kárért – a következményes károkért is, függetlenül azok okától –, amely összefüggésben áll a jelen pontban vállalt, de meg nem kötött, hiányzó biztosítással.

A bérbeadó visszatartás esetén jogosult a bérleti idő megkezdésétől a megállapodás szerinti bérleti díjat felszámítani.

11.5. Káreset esetén a biztosítási szerződésekből eredő esetleges önrészt a bérlő viseli, függetlenül attól, hogy a biztosítást a bérlő vagy a bérbeadó kötötte-e.

11.6. A bérleti tárggyal kapcsolatos bűncselekmény (a bérleti tárgynak vagy egyes részeinek az ellopása, eltulajdonítása, megrongálása stb.) esetén a bérlő köteles az illetékes hatóságnál (államügyészség, rendőrség) haladéktalanul feljelentést tenni, és erről a bérbeadót haladéktalanul tájékozatni. Amennyiben a bérleti tárgy visszaszolgáltatása valamely bűncselekmény (különösen lopás vagy eltulajdonítás) következtében lehetetlenné válik, és bármely okból kifolyólag nem áll rendelkezésre teljes vagy részleges biztosítási fedezet, a bérlő saját vétkességétől függetlenül köteles helytállni és a bérbeadónak a bérleti tárgy ellopáskori vagy eltulajdonításkori valós értékét megtéríteni. A bérleti tárgy valós értéke az az érték, amelynek ráfordításával a bérbeadó azonos értékű bérleti tárgyat be tud szerezni.

12. Azonnali hatályú felmondás

A bérbeadó jogosult a bérleti szerződést azonnali hatállyal felmondani, amennyiben

  • a bérlő öt banki munkanapot meghaladóan késedelembe esik a bérleti díj vagy egyéb, külön megállapodott összeg egy részének vagy egészének megfizetésével,
  • a bérlő nem teljesíti az 5. pont szerinti kötelezettségeit,
  • a bérlő a bérleti tárgyat a bérbeadó előzetes írásbeli engedélye nélkül harmadik személynek bérbe adja (6. pont),
  • a bérlő engedély nélkül harmadik személyre engedményez a jelen szerződésből eredő jogokat, vagy a bérbeadó engedélye nélkül a bérleti tárgyra vonatozó jogokat biztosít harmadik személy számára,
  • a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül módosításokat hajt végre a bérleti tárgyon (lásd: 13. pont),
  • olyan lényeges körülmények válnak ismertté, amelyek alapján alapvetően megkérdőjelezhető a jelen szerződés bérlő által történő teljesítése, pl. kifizetések felfüggesztése, váltó érvénytelenítése, végrehajtási intézkedések vagy fizetésképtelenség.

13. A bérleti tárgy módosításai

A készüléken módosítások, különösen rá- és beépítések vagy kiszerelések, a bérbeadó hozzájárulása nélkül nem hajthatók végre. Amennyiben a módosításokat engedéllyel hajtották végre, a bérlő a bérleti szerződés megszűnését követően köteles saját költségére visszaállítani az eredeti állapotot.

14. Elévülés

A bérlő bármely jogcímen alapuló igényei tizenkét hónap elteltével elévülnek. A 10. pont szerinti kártérítési igényekre a törvényben előírt határidők érvényesek.

15. Szoftverekhez fűződő jogok / adatvédelem

15.1. Amennyiben a bérleti tárgy szoftvert is tartalmaz, a bérlő nem kizárólagos jogot kap arra, hogy a szoftvert – beleértve annak dokumentációját is – az arra szolgáló bérleti tárgyon használja. A szoftver egynél több rendszeren történő használata nem megengedett.

15.2. A bérlő a szoftver sokszorosítására, átdolgozására, lefordítására vagy a tárgykód forráskóddá alakítására csak a törvény szerint megengedett mértékben jogosult. A bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy nem távolítja el a gyártóra vonatkozó adatokat – különösen a szerzői jogra (copyright) vonatkozó megjegyzéseket –, vagy nem módosítja azokat a bérbeadó kifejezett előzetes engedélye nélkül.

15.3. A szoftverhez és a dokumentációkhoz, ezen belül a másolatokhoz fűződő minden egyéb jog a bérbeadónál, illetve a szoftver szállítójánál marad. A bérlő nem adhat ki allicenceket, és egyéb módon sem adhatja át a licencet harmadik feleknek.

15.4. A bérbeadó nem vállal felelősséget a beépített vagy a jövőben telepített szoftverekért (verzióváltások vagy frissítések formájában sem), ha a bérlő a szoftvert szakszerűtlenül használja. Szakszerűtlen alkalmazás vagy használat különösen akkor áll fenn, ha a bérlő vagy harmadik fél

  • a bérleti tárgyon a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül töröl, módosít vagy egyéb módon úgy befolyásol gépparamétereket, hogy az a bérleti tárgy működőképességét hátrányosan befolyásolhatja;
  • olyan szoftvert telepít (verzióváltásként vagy frissítésként is), amelyet a bérbeadó nem hagyott jóvá ahhoz a géptípushoz, amelyet a bérlő birtokba vett;
  • járó motor mellett telepít olyan szoftvert (beleértve a verzióváltást vagy frissítést is), amelyet a bérbeadó az értékesített motortípushoz jóváhagyott, és a bérleti tárgyat nem felügyeli végig a teljes telepítési, verzióváltási vagy frissítési folyamat során, nem ellenőrzi folyamatosan annak viselkedését, illetve nem tartja távol az embereket.

15.5. A bérbeadó jogosult a bérleti tárgyat flottafelügyelettel vagy hasonló rendszerrel (pl. WITOS) ellátni, amelynek alapján a gépadatok (pl. folyamatban lévő üzemelés, nyugalmi idők stb.) tárolásra és a bérbeadónak továbbításra kerülnek. A bérbeadó jogosult az adatokat díjmentesen kiértékelni, feldolgozni és belső célokra korlátlanul felhasználni, amennyiben a bérlő ennek nem mond kifejezetten ellent. Az adatok harmadik felek részére – például referencia- és összehasonlítási célokból – történő továbbítása akkor megengedett, ha erre anonimizált formában kerül sor, vagy a bérlő kérésre kifejezetten hozzájárul az adatok továbbításához.

A következők rendelkezések érvényesek arra az esetre, ha az adatok betöltése, verzióváltás vagy frissítés keretében személyes adatok tárolására kerül sor:

15.6. A bérbeadó garantálja az adatvédelmi előírások betartását. Így különösen garantálja, hogy amennyiben valamely szoftver telepítéséhez szükséges, a közölt személyes adatokat nem adják tovább harmadik fél részére, hanem kizárólag vállalaton belül, a szerződés teljesítése érdekében kezelik és használják fel. Ha az adatokra már nincs szükség, törlésre kerülnek. Amennyiben a törlést jogszabályban előírt megőrzési határidők nem teszik lehetővé, az adatok a törlés helyett a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti zárolásra kerülnek. Amennyiben az adatvédelmi rendelkezések ezt előírják, a bérlő az adott szerződés megkötése előtt beszerzi azon személyek írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát, akiknek a személyes adatai a szerződés teljesítéséhez szükségesek.

16. Harmadik felek szellemitulajdon-jogai

16.1. A bérbeadó csak akkor vállal felelősséget harmadik személy jogainak a bérlő általi használat révén történő megsértéséért, ha a bérleti tárgyat szerződésszerűen, illetve céljának megfelelően használták.

16.2. Amennyiben harmadik személy a bérlővel szemben igényt érvényesít arra hivatkozva, hogy a bérleti tárgy használata sérti a jogait, a bérlő haladéktalanul értesíti a bérbeadót. A bérbeadó jogosult, de nem köteles az érvényesített igényeket – amennyiben ez megengedett – saját költségére elhárítani.

A bérlő nem jogosult harmadik felek igényeit elismerni azelőtt, hogy a bérbeadónak megfelelő alkalmat biztosított volna arra, hogy a harmadik felek jogait más módon elhárítsa.

16.3. A kártérítési és a ráfordítások megtérítése iránti igényekre kiegészítésképpen a 10. pontban foglaltak is irányadók.

17. Exportszabályozás

17.1. A bérleti tárgynak a bérbeadó székhelye szerinti országon kívül történő rendelkezésre bocsátása csak akkor lehetséges, ha a használatba adást nem akadályozzák nemzeti vagy nemzetközi exportszabályozási rendelkezések, például embargók vagy egyéb szankciók. A bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy a kivitelhez vagy a szállításhoz szükséges minden információt és dokumentumot rendelkezésre bocsát. Az exportellenőrzések vagy engedélyezési eljárások miatti késedelmek hatályon kívül helyezik a megállapodás szerinti átadási határidőket. Amennyiben a szükséges engedélyeket nem adják meg, illetve a használati jog átruházása nem engedélyezhető, a szerződés az érintett részekre vonatkozóan meg nem kötöttnek minősül.

17.2. Ha a bérbeadó részéről történő felmondás nemzeti vagy nemzetközi jogszabályok betartásához szükséges, a bérbeadó jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

17.3. A 17.2. pont szerinti felmondás esetére a felek kizárják annak lehetőségét, hogy a bérlő a felmondásból eredően kártérítési igényt vagy más jogokat érvényesítsen.

17.4. A bérlő nem jogosult a bérleti tárgyat külföldön használni vagy másnak bérbe adni, ha azt a nemzeti vagy nemzetközi exportszabályozás nem teszi lehetővé.

18. Alkalmazandó jog, bírói illetékesség, részleges érvénytelenség

18.1. A bérbeadó és a bérlő közötti szerződéses jogviszonyra kizárólag annak az országnak a joga az irányadó, amelyben a bérbeadó székhelye található.

18.2. A bérbeadó és a bérlő közötti szerződéses jogviszonyból eredő minden jogvita – köztük a váltókból vagy csekkekből eredő jogviták – eldöntése tekintetében kizárólag a bérbeadó központi székhelye szerinti bíróság az illetékes. A bérbeadó azonban választása szerint jogosult a bérlővel szemben a bérlő saját általános bírói illetékessége szerinti bíróságon pert indítani.

18.3. Amennyiben a jelen bérleti feltételek egy vagy több rendelkezése vagy valamely rendelkezés egy része bármely okból hatálytalan vagy azzá válik, az nem érinti a többi rendelkezés érvényességét. A bérlő és a bérbeadó vállalják, hogy az érvénytelen rendelkezéseket, illetve a rendelkezések érvénytelen részeit jogilag elfogadható és az eredeti rendelkezés gazdasági céljának a leginkább megfelelő rendelkezésekkel helyettesítik. Ugyanez vonatkozik a joghézagok esetére is.

LETÖLTÉS

Általános bérleti feltételek

PDF (283 KB)
DOWNLOAD

Allgemeine Vermietungsbedingungen

PDF (283 KB)
A szakember irányításával történő szerelésre vonatkozó külön feltételek

1. A szerződés hatálya és létrejötte

1.1. A szakember irányításával történő szerelésre vonatkozó jelen külön feltételek a WIRTGEN GROUP általános szervizelési feltételeit, illetve általános szállítási és értékesítési feltételeit egészítik ki.

1.2. Amennyiben a szakember irányításával történő szerelés még nem képezi a szállítási vagy szervizelési megbízás tárgyát, az arra vonatkozó szerződés a vállalkozó általi írásbeli visszaigazolással jön létre.

2. A szállító, illetve a vállalkozó feladatai

2.1. Amennyiben a felek még nem állapodtak meg szállítási vagy szervizelési megbízás keretében véglegesen a szakember irányításával történő szerelésről, az alábbi 2.2. pontot kell a szakember irányításával történő szerelés feladatleírásának tekinteni.

2.2. A vállalkozó felügyeli a megrendelő vállalkozótól és/vagy harmadik személytől vásárolt berendezésének, berendezéseinek vagy berendezésrészeinek mechanikus felépítését (összeszerelését), elektromos szerelését és a próbaüzemmel együtt végrehajtott üzembe helyezését egészen az üzemképes állapot eléréséig (együtt a továbbiakban: szakember irányításával történő szerelés). Amennyiben a megrendelő a vállalkozót csak „szakember irányításával történő elektromos szereléssel” és/vagy „szakember irányításával történő mechanikus szereléssel” és/vagy „üzembe helyezéssel” bízta meg, a szakember irányításával történő szerelésre vonatkozó jelen külön feltételek csak részben alkalmazandók. A jelen szabályok nem alkalmazandók, ha az adott megbízási jogviszony szempontjából nem relevánsak.

A berendezés vagy berendezésrészek összeszerelését, elektromos szerelését, üzembe helyezését és próbaüzemét a megrendelő önállóan és saját felelősségére hajtja végre. A vállalkozó ehhez szakemberek által nyújtott szakmai útmutatások útján nyújt a megrendelőnek támogatást, és betanítja a megrendelő munkatársait a berendezés vagy egyes berendezésrészek használatára.

2.3. A vállalkozó a felügyeletet és a betanítást képzett, a berendezés, illetve berendezésrészek szerelési és üzemeltetési utasításait jól ismerő munkatársa(i) bevonásával végzi el.

3. Szerelés és a megrendelő közreműködési kötelezettségei

3.1. A megrendelő a feladatok megkezdése előtt kapcsolattartót nevez meg, aki átveszi a szakember(ek) szakmai utasításait. Ez a személy a megrendelő szerelésért felelős koordinátoraként a megrendelő egyedüli kapcsolattartója, és minden esetben megfelelő szinten ért és beszél német vagy angol nyelven.

3.2. Az összeszerelést, elektromos szerelést, üzembe helyezést és próbaüzemet a megrendelő megfelelő számú saját és/vagy külső munkatárs segítségével hajtja végre. Ennek során garantálja a feladatokat elvégző munkatársak megfelelő képzettségét. A munkatársaknak rendelkezniük kell a lakatos- és villanyszerelői feladatok elvégzéséhez szükséges képesítéssel. Amennyiben a szerződésben vagy a szakember irányításával történő szerelés megkezdésekor a felek nem állapodnak meg másként, a megrendelő fémmegmunkáló, illetve lakatos, hegesztő és villanyszerelő szakképesítéssel rendelkező (különösen 380 V-ig terjedő alacsony feszültségű területen végzett villanyszerelési munkára vonatkozó képesítéssel rendelkező) szakembereket, valamint segédmunkásokat bocsát rendelkezésre. Amennyiben kiderül, hogy a megrendelő munkatársai nem rendelkeznek megfelelő képesítéssel, a megrendelő a vállalkozó kérésére köteles munkatársait lecserélni. A megrendelő a vállalkozó kérésére köteles továbbá több munkatársat is rendelkezésre bocsátani.

A megrendelő garantálja, hogy az alkalmazott munkatársakra a szerelés helyén érvényes törvényi és egyéb előírások szerinti megfelelő biztosítást kötött, különösen munkahelyi baleset esetére, és betartja a mindenkor érvényes törvényi és egyéb, például a feketemunkára, minimálbérre stb. vonatkozó előírásokat.

3.3. A megrendelő garantálja, hogy a vállalkozó által biztosítandó felügyelet és betanítás, valamint a szerelés, az elektromos szerelés, az üzembe helyezés és a próbaüzem biztonságosan, az érvényes munkabiztonsági törvényeknek és előírásoknak – ezen belül a szerelés helyén érvényes, munkaidőre vonatkozó előírásoknak – megfelelően kivitelezhető. A megrendelő köteles a munkatársait ennek kapcsán megfelelő tájékoztatásban részesíteni és a tevékenységük végzéséhez szükséges egyéni védőeszközökkel felszerelni.

A megrendelő az építkezésen végzett munkák során betartja a szerelési hely szerinti országban érvényes előírásokat. A Németországi Szövetségi Köztársaságban található építkezés esetén különösen ügyelni kell az építéshelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló rendelet betartására, míg az Európai Unió más országaiban az adott ország jogrendjébe átültetett európai irányelvek rendelkezéseinek, valamint az esetleges kiegészítő nemzeti jogszabályoknak a betartására. Az Európai Unión kívüli országok esetén a színvonal nem mehet az uniós átlagos színvonal alá. Az esetlegesen szigorúbb nemzeti előírásokról kötelező a vállalkozót tájékoztatni, illetve azokat kötelező betartani.

Közvetlen veszély esetén, különösen ha az a megrendelő munkatársainak, harmadik személyeknek vagy a szakemberek testi épségét vagy életét érinti, vagy ha jelentős anyagi és vagyoni kár veszélye áll fenn, a megrendelő munkatársai a vállalkozó utasítására kötelesek tevékenységüket azonnal megszakítani. A vállalkozó köteles a tényállásról a megrendelőt és a szerelésért felelős koordinátort – lehetőség szerint írásban, ha nincs más mód, SMS-ben vagy egyéb üzenetküldési lehetőségen keresztül vagy szóban – értesíteni. A megrendelő az értesítést követően köteles a veszély elhárításához szükséges intézkedéseket meghozni. A munkákat csak akkor szabad folytatni, ha a veszélyt sikerült végleg elhárítani.

3.4. A megrendelő rendelkezésre bocsátja a berendezés vagy berendezésrészek szerelése szempontjából lényeges valamennyi szerelési és üzemeltetési útmutatót és egyéb dokumentumot, például vállalati szabványokat, szerszámokat, beleértve a kalibráláshoz használatosakat is, alap- és segédanyagokat, eszközöket, különösen vizet, áramot, sűrített levegőt, (gázzal/oxigénnel működő) hegesztőkészüléket, kötözőeszközöket és biztonsági felszerelést, különösen a magasban végzett munkához (kötél stb.), valamint a próbaüzemhez, az üzembe helyezéshez és betanításhoz szükséges alapanyagokat és adalékanyagokat. Az aszfalt előállításához használt berendezések esetén a megrendelő az üzembe helyezéshez és az annak során elvégzendő finombeállításokhoz legalább napi 400 tonna aszfalt előállítását köteles biztosítani, kivéve, ha a szállítási vagy szervizelési megbízásban más értéket rögzítettek.

A megrendelő biztosítja, hogy az építkezésen mobil építéshelyi telefon álljon a felek rendelkezésére, emellett az adatátvitel biztosítása érdekében párhuzamos csatlakozásként internetkapcsolat, amely megfelel a szerződésben vagy valamely nemzetközi szabványban – különösen a távoli hozzáféréssel folytatott fel- és letöltéseket célzó – adatátvitel tekintetében megállapított követelményeknek.

3.5. A megrendelő saját költségére megszervezi, lefoglalja és rendelkezésre bocsátja a szakember(ek) szállását, amely lehet egy, a tisztaság és szolgáltatások szempontjából megfelelő színvonalú szálloda egyágyas, saját fürdővel rendelkező szobája vagy apartmanja. Köteles továbbá a szakember(ek)nek a szállás és a szerelési hely közötti szállítását saját költségére biztosítani. Amennyiben az oktatás több mint egy hétig tart, a megrendelő saját költségére gondoskodik arról, hogy a szakember(ek) hétvégén a szerelési hely környékén szabadon mozoghasson (mozoghassanak), pl. bérelt autó rendelkezésre bocsátásával (közép-európai alsó-középkategóriának megfelelő autó).

3.6. Amennyiben a megrendelő nem vagy nem időben teljesíti a fenti és/vagy a szállítási vagy szervizelési megbízásban szabályozott közreműködési kötelezettségeit, és a szerelést nem lehet megkezdeni vagy folytatni, a vállalkozó jogosult a szakember irányításával történő szerelést nem megkezdeni vagy megszakítani. A megállapodás szerinti határidők a munka megszakításának időtartamával meghosszabbodnak, és számolni kell a szerelési munka újraindításával és esetlegesen a kedvezőtlen évszak beálltával járó időtöbblettel is.

4. Díjazás

4.1. Amennyiben a felek a szakember irányításával történő szerelésről szóló szerződésben másként nem állapodnak meg, a díjazás a vállalkozó vonatkozó árlistája alapján történik.

4.2. Amennyiben a megrendelő nem teljesíti a szállítási és szervizelés szerződésben és a szakember irányításával történő szerelésre vonatkozó jelen külön feltételekben szabályozott közreműködési kötelezettségeit, a vállalkozó jogosult az ebből származó, a berendezés vagy részeinek betárolásával összefüggő többletköltségeinek megtérítésére, amely minden teljes hét után az áru szállítási értéke 0,5%-ának, legfeljebb azonban 3%-ának felel meg.

A vállalkozó jogosult továbbá saját észszerű mérlegelése szerint számlát kiállítani, adott esetben az addig teljesített feladatokra vonatkozó részszámlák keretében is.

LETÖLTÉS

A szakember irányításával történő szerelésre vonatkozó külön feltételek

PDF (283 KB)
DOWNLOAD

Besondere Bedingungen für Richtmeistermontagen

PDF (283 KB)